| Chapter 16 |
1 | Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égõ- és hálaáldozatokkal az Isten elõtt.
|
2 | És mikor Dávid elvégezte az egészen égõáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
|
3 | És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
|
4 | És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
|
5 | Asáf vala a fõ, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
|
6 | Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája elõtt.
|
7 | Azon a napon adott Dávid elõször [éneket] az Úrnak dícséretére Asáfnak és az õ atyjafiainak kezébe.
|
8 | Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek minden népek között az õ nagy dolgait.
|
9 | Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
|
10 | Dicsekedjetek az õ szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
|
11 | Keressétek az Urat és az õ erõsségét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
|
12 | Emlékezzetek meg az õ csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az õ csudáiról és az õ szájának ítéletirõl.
|
13 | Óh Izráelnek, az õ szolgájának magva! Jákóbnak, az õ választottjának fiai!
|
14 | Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az õ ítéletei!
|
15 | Emlékezzetek meg örökké az õ szövetségérõl, és az õ beszédérõl, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
|
16 | A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjérõl.
|
17 | Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
|
18 | Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
|
19 | Midõn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
|
20 | Mert járnak vala egyik nemzetségtõl a másikhoz, és egyik országból más országba:
|
21 | Mégsem engedé senkinek õket bántani, sõt még a királyokat is megbünteté érettök.
|
22 | [Ezt mondván:] Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
|
23 | Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az õ szabadítását.
|
24 | Beszéljétek a pogányok között az õ dicsõségét, minden népek között az õ csudálatos dolgait;
|
25 | Mert nagy az Úr és igen dícsérendõ, és rettenetes minden istenek felett;
|
26 | Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
|
27 | Dicsõség és tisztesség van õ elõtte, erõsség és vígasság az õ helyén.
|
28 | Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsõséget és erõsséget!
|
29 | Adjatok az Úr nevének dicsõséget, hozzatok ajándékot, és jõjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
|
30 | Rettegjen az egész föld az õ orczájától; a föld kereksége is megerõsíttetik, hogy ne ingadozzék.
|
31 | Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
|
32 | Zengjen a tenger és az õ teljessége; örvendezzen a mezõ és minden, a mi azon van.
|
33 | Akkor örvendezni kezdenek az erdõnek fái az Úr elõtt, mikor eljövend megítélni a földet.
|
34 | Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az õ irgalmassága.
|
35 | És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyûjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
|
36 | Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktõl fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
|
37 | Ott hagyá azért [Dávid] az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az õ atyjafiait, hogy a láda elõtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
|
38 | Obed-Edomot és az õ hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
|
39 | Sádók papot pedig és az õ pap atyjafiait, az Úr sátora elõtt [hagyá] a magaslaton, mely Gibeonban vala;
|
40 | Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égõáldozattal az égõáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint [cselekedjenek,] a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
|
41 | Hémánt is és Jédutunt velök [hagyá,] és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az õ irgalmassága örökkévaló.
|
42 | És õ velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká [tevé].
|
43 | Akkor eltávozék az egész nép, kiki az õ házához. Dávid pedig visszatére, hogy az õ háznépét is megáldja.
|