| Chapter 16 |
1 | Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
|
2 | És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
|
3 | És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
|
4 | És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
|
5 | Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
|
6 | Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
|
7 | Azon a napon adott Dávid először [éneket] az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
|
8 | Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
|
9 | Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
|
10 | Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
|
11 | Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
|
12 | Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
|
13 | Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
|
14 | Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
|
15 | Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
|
16 | A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
|
17 | Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
|
18 | Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
|
19 | Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
|
20 | Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
|
21 | Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
|
22 | [Ezt mondván:] Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
|
23 | Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
|
24 | Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
|
25 | Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
|
26 | Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
|
27 | Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
|
28 | Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
|
29 | Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
|
30 | Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
|
31 | Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
|
32 | Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
|
33 | Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
|
34 | Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
|
35 | És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
|
36 | Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
|
37 | Ott hagyá azért [Dávid] az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
|
38 | Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
|
39 | Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt [hagyá] a magaslaton, mely Gibeonban vala;
|
40 | Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint [cselekedjenek,] a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
|
41 | Hémánt is és Jédutunt velök [hagyá,] és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
|
42 | És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká [tevé].
|
43 | Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
|