| Chapter 71 |
1 | Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
|
2 | A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
|
3 | Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
|
4 | Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!
|
5 | Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!
|
6 | Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
|
7 | Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.
|
8 | Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.
|
9 | Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!
|
10 | Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
|
11 | Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
|
12 | Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!
|
13 | Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
|
14 | Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
|
15 | Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
|
16 | Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
|
17 | Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
|
18 | Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.
|
19 | Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
|
20 | A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.
|
21 | Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz [és] megvigasztalsz engem.
|
22 | Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
|
23 | Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
|
24 | Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.
|