| Chapter 20 |
1 | A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
|
2 | Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
|
3 | Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.
|
4 | A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
|
5 | Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
|
6 | A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?
|
7 | A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!
|
8 | A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
|
9 | Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?
|
10 | A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.
|
11 | Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.
|
12 | A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.
|
13 | Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.
|
14 | Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
|
15 | Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
|
16 | Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
|
17 | Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.
|
18 | A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
|
19 | Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
|
20 | A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
|
21 | A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
|
22 | Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
|
23 | Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
|
24 | Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?
|
25 | Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
|
26 | Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
|
27 | Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
|
28 | A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.
|
29 | Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.
|
30 | A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.
|