| Chapter 7 |
1 | Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
|
2 | Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
|
3 | Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
|
4 | A bölcseknek elméje a siralmas házban [van], a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
|
5 | Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
|
6 | Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
|
7 | Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs [embert] is, és az elmét elveszti az ajándék.
|
8 | Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
|
9 | Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
|
10 | Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.
|
11 | Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az [embereknek], a kik a napot látják.
|
12 | Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, [és] a gazdagságnak árnyéka alatt [egyformán nyugszik az ember!] de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.
|
13 | Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?
|
14 | A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit [abból] eszébe ne vegyen, [a mi] reá következik.
|
15 | Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki [az ő életének napjait] meghosszabbítja az ő gonoszságában.
|
16 | Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
|
17 | Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
|
18 | Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!
|
19 | A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.
|
20 | Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
|
21 | Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
|
22 | Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
|
23 | Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. [Mikor] azt gondolám, [hogy] bölcs vagyok, én tőlem a [bölcseség] távol vala.
|
24 | Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
|
25 | Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
|
26 | És találtam [egy dolgot,] mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
|
27 | Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
|
28 | A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
|
29 | Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.
|