| Chapter 24 |
1 | És kijővén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az ő tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit.
|
2 | Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik.
|
3 | Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?
|
4 | És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,
|
5 | Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.
|
6 | Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.
|
7 | Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.
|
8 | Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.
|
9 | Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért.
|
10 | És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást.
|
11 | És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.
|
12 | És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.
|
13 | De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.
|
14 | És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.
|
15 | Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg):
|
16 | Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;
|
17 | A ház tetején levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;
|
18 | És a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye.
|
19 | Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.
|
20 | Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon:
|
21 | Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.
|
22 | És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.
|
23 | Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek.
|
24 | Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.
|
25 | Ímé eleve megmondottam néktek.
|
26 | Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higyjétek.
|
27 | Mert a miképen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.
|
28 | Mert a hol a dög, oda gyűlnek a keselyűk.
|
29 | Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.
|
30 | És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.
|
31 | És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.
|
32 | A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:
|
33 | Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.
|
34 | Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek meglesznek.
|
35 | Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
|
36 | Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.
|
37 | A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.
|
38 | Mert a miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne.
|
39 | És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.
|
40 | Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.
|
41 | Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.
|
42 | Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.
|
43 | Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
|
44 | Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.
|
45 | Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?
|
46 | Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál.
|
47 | Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt.
|
48 | Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;
|
49 | És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:
|
50 | Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,
|
51 | És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
|