| Chapter 21 |
1 | És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat a perselybe.
|
2 | Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.
|
3 | És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:
|
4 | Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté.
|
5 | És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:
|
6 | Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.
|
7 | Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?
|
8 | Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.
|
9 | És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem [jő] mindjárt a vég.
|
10 | Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;
|
11 | És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.
|
12 | De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek [titeket,] adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
|
13 | De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.
|
14 | Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre:
|
15 | Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.
|
16 | Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek [némelyeket] ti közületek.
|
17 | És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért.
|
18 | De fejeteknek egy hajszála sem vész el.
|
19 | A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.
|
20 | Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.
|
21 | Akkor a kik Júdeában [lesznek,] fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezőben, ne menjenek be abba.
|
22 | Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.
|
23 | Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.
|
24 | És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.
|
25 | És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,
|
26 | Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.
|
27 | És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.
|
28 | Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.
|
29 | Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:
|
30 | Mikor immár hajtanak, és [ezt] látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.
|
31 | Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
|
32 | Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.
|
33 | Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
|
34 | De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap:
|
35 | Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.
|
36 | Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!
|
37 | Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák [hegyének] neveztetik.
|
38 | És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.
|